Cseh Tamás hetven éppen.
Nem baj, hogy nincsen teste.
Közelebb van a lelke már, neked és nekem is.
Ami mese volt eldalolta.
Azért volt igaz ő, mert igaz volt tőle a szó.
Igaz volt, mint a meztelen ember, aki tudta hiába
venné fel már ruháit, fölébredve, csakis igaz szavú,
szenvedő, meztelen lélek lehetne már.
Sátra most a csönd.
Az öreg haver, a Halál,
minden este inni jár hozzá.
Pohárt emelnek,
és együtt mosolyognak
hunyorogva, az Égre.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.