Virtuális seks levél

(Na ez kész!Tova hát, Lesbia!
Ne takarózz velem tovább!
Légy tenger hullámain a hab,
kagylóban mocorgó hús,
vagy lovas a hegyek között, és
légy te maga a lovad!)

Ajakod oly puha, meg mindened!
Hamar elájulok, ha elképzelem,
milyen lehet fekete bugyiban a
feneked.Míg fülemben szőr rezeg,
ahogy sorsunk kunkorod, mint
a kismalac farka ott, hol ragyog
már Óperencia árnya.
Nem vagyok több neked, csak angyalod,
ó te titkos percek lánya,
medence szentélyem talánya!
Körbepuszilnám két jócselekedet között
az isteni lét bejáratát! Veled imádkoznék!
Ennék és aludnék is veled.
Érted születtem,
nem ellened!Érted?
Jelenléted harmattá oldja ezt a
szupermasszív véget,
hol két kozmosz ütközője cseng,
ha új útba kapaszkodva összeérnek.
Ragyogón, a mindenségnél nehezebb halál
körül táncol csillagországunk, szerelemben
pörgő sugár életünk, ott lüktet kezdetünk,
forgatja galaxisunk,úgy kerül körbe az milliárd
éveket most, mint árva kölyök kezében
száz éve a húszfilléres forgó.
Áru vagyok ebben a testben, akár a kenyér és a könyv.
Ha sírok,nincstelen, vagy síromba pergő föld illlatú könny.
És a sorok, amit jegyeztem, hogy igazoljam: lettem, hát megvehető...
nem kell senkinek.
Ezért vettelek meg. Hogy legyek.
Szőkeséged örök, színeid zuhatagában pörög képzetem.
Magnetikusabb vagy, mint a körénk görbülő idő,
mindkettőnk
szívében ugyanaz a gombostű döfte át
az atman bogár rovátkolt páncélzatát.
Sárguló öröklétünk spirituszában egy kósza
buborékba zárva csillog majd tovább,
mint a hajnalba szökő virágillat, így bezárva
az egész világ.