Add tovább e drága kelyhet blues
Ha fény s árnyék határán inog a csónak,
ha nyugtatónak csak a tébolyt kapod,
ha kaput kapar szíveden a félelem, mossad
gondolataidat borban, és ne sajnáld a holnapot.
Vol...vol..vol..
tál egészben, most darabokra bont az Ég kegyelme,
és szerelmével meggyaláz, kirabol, megnyúz, kincseid
magára aggatja, mint olcsó kurva, és ha már semmid sincs,
zsarol, hogy imádd, nos, nyúlj a pohárhoz bátran,
a szent ital mindent megmagyaráz.
Persze, hát igen, meg sehogyse , majd megbékélsz ,
az Isten is rájön, hogy tévedett, egy asztalhoz
ültök egyszer, a kemény falap öklötök alatt recseg,
ordibáltok egymással egy keveset, az öreg rápöffent egy rossz
spanglira, és nagyot kortyol a demizsonból
miután eltemetett.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.