"Az isteni ihletés jelképe
Az iszlám hagyományban Mohamedet olykor galambbal a vállán ábrázolják. Hasonló társítással persze az egész középkori művészetben is lépten-nyomon találkozunk. Egy próféta vállán lévő galamb az illetô isteni ihletettségére valamint ama jogosultságra utalt, hogy a Szellemből tanúskodva tanítson. Különösen a keresztény hagyományt jellemzi a galambnak a Szent Szellem jelképeként való használata. Az Ó- és az Újszövetség sokféleképpen utal a galamb jelképes és misztikus jelentésére. A legismertebb ószövetségi esemény, melynél a galambot említik, az özönvíz és Noé bárkájának leírása. Itt a neki jutó különleges szerep révén a béke hírnökeként találkozunk vele.
Az özönvíz - jelképesen a bűnös világ megtisztítása - után Noé először hollót küld ki. A holló a galamb ellentéteként általában a vészt és a halált testesíti meg. Ez az emberi belsőre vonatkoztatva énközpontúságot, s ezáltal halált jelent, mely az Istentől való elválasztottság értelmében vett bűnből ered. A holló megbízhatatlan hírszerző, a bárka és a külvilág között csak ide-oda repked anélkül, hogy hírt adna. Nem törődik a szükségletekkel, a csoport, a közösség jólétével, melyhez ő is tartozik, csak saját magának él.
Most a holló után a galambot küldi ki Noé. Nemcsak egyszer, hanem háromszor, mindig hét nap elteltével, ami összesen huszonegy napot tesz ki. A számoknak - ahogyan a galambnak - is jelképes jelentésük van. A hármas szám a világmindenségen belüli tökéletességet és harmóniát jelenti. A huszonegyes szám azt az embert jelöli, aki a világban szerzett tapasztalat és belátás által lett érett, és aki végül teljesen a Szellem felé fordul."
A belső megszabadulás jelképe
A galamb ilyen értelmű jelképes ábrázolásának a háttere különösen a gnosztikus hagyományban válik érthetővé. Rózsakereszt Keresztély Alkémiai Menyegzőjében a galamb a szellemi megszabadulás ösvényén a beavatás egyes szakaszaiban játszik szerepet. Rózsakereszt Keresztély elmeséli, hogyan került hét út metszéspontjába, nem tudván, melyik utat válassza. Kimerülten, éhesen és szomjasan veszi elő kenyerét, és szel magának egy darabot belőle. Ekkor egy hófehér galamb száll le a fáról, és bensőségesen megérinti őt, azért, hogy kapjon egy darab kenyeret. Ellensége azonban, egy fekete holló ezt észreveszi, rögtön lecsap rá, hogy elrabolja tőle a kenyeret. A galamb menekülni kényszerül.
"A tüzes háromszög
Itt ugyanazokat a jelképeket találjuk, mint már Noénál is. A galamb az újat, a növekedést, a holló a régit, a halált testesíti meg. Rózsakereszt Keresztély elüldözte a hollót, hogy megvédje a galambot, és miközben ezt tette, hirtelen és váratlanul a számára meghatározott úton találta magát. Melyik helyen találkozott Rózsakereszt Keresztély a galambbal és a hollóval, élete melyik időpontjában? Ez egyáltalán nem volt tetszés szerinti időpont. Földi ereje kimerült, válaszúthoz érkezett. A fehér galamb az ember új lelkét testesíti meg, a fekete holló ellenben az Ént, az ego hangját. A holló és galamb, ez a két erő mindig egyidejűleg van jelen az emberben. Ha az ember új lelke fejlődésén, születésén munkálkodik, különösképpen ha már haladt is ezen az úton, akkor a létjogosultságáért küzdő fekete holló is jelentkezik. Ez az ember öntudatlan és önfenntartó erőinek a jelképe. A holló szeretné megszerezni a kenyeret, vagyis az ember új lélekerejét. Földi céljai érdekében vissza akar élni ezekkel az erőkkel. Ha azonban az ember ezeket az önző ösztönöket elüldözi, mint Rózsakereszt Keresztély a hollót, akkor egyidejűleg a galambot követi, az új lélek hangját, akkor is, ha nem igazán tudja, mindez hogyan is történik. A holló elüldözésével az ember váratlanul és hirtelen a helyes úton találja magát."
"Rázd le magadról a világot
Egy hosszú fejlődés vége ugyanakkor egy teljesen más szinten történő új munka kezdetét is jelenti. A természetes lélek halálát az új lélek, az új ember születése kíséri. Ha a lélek a Szellemmel feloldhatatlanul összekapcsolódott, ha a Szellem az anyaggal a lelken keresztül egyesült, akkor elkezdődhet egy új munka. A tűzzel megkeresztelt ember most már szétoszthatja a Szent Szellem erőit. Közvetlen, tudatos kapcsolatban áll ezekkel az erőkkel, Isten igazi munkásává vált.
A pünkösdi eseménykor is az apostolok a keresztelés után kimennek a világba és prédikálnak. Megvalósították magukban az Atya, Fiú, Szent Szellem, az akarat, a szeretet és a béke közösségét. Minden embernek meg kell magában valósítania a megszabadulás útján ezt a Szentháromságot. Akkor birtokolja az isteni akaratot, az Atyát, melyből a Fiú szeretetbölcsességét megtudhatja és kibocsáthatja. Egy új asztrális köpenyt sző, és a "Szent Szellem", a béke, mely minden értelmet túlszárnyal, új étertest létrehozásához vezeti őt, mely új, az egyetemes szeretetből született cselekedeteket tesz lehetővé.
Egy régi manicheus szövegben olvashatjuk:
Vedd fel a keresztedet.
Rázd le megadról a világot.
Oldozd el magad a vér kötelékeitől.
Vesd alá a régi embert.
Építsd fel az új embert.
Töltsd be a Szent parancsolatot.
Adj teret a fehérszárnyú galambnak.
Ne ültess mellé kígyót.
Örvendjetek, szeretteim.
Ezáltal a galamb a Szellemben az út egyengetésének és a véghezvitel csodálatos jelképének bizonyul. Útkészítőként a békéről és szeretetről tanúskodik. A benne rejlő tisztaság, alázat, békeszeretet és odaadás erénye által egyengeti az utat Istenhez. Egy ember tehát képiesen szólva a "galamb útját" járhatja. Ez azt jelnti, hogy
* a galamb erényeit magáévá teszi;
* ezen erények által Isten útjának egyengetőjévé és Isten hirdetőjévé válik;
* a birodalom hirdetőjéből annak lakójává lép elô, és megtapasztalja a Szent Szellemmel a tudatos kapcsolatot"
Az iszlám hagyományban Mohamedet olykor galambbal a vállán ábrázolják. Hasonló társítással persze az egész középkori művészetben is lépten-nyomon találkozunk. Egy próféta vállán lévő galamb az illetô isteni ihletettségére valamint ama jogosultságra utalt, hogy a Szellemből tanúskodva tanítson. Különösen a keresztény hagyományt jellemzi a galambnak a Szent Szellem jelképeként való használata. Az Ó- és az Újszövetség sokféleképpen utal a galamb jelképes és misztikus jelentésére. A legismertebb ószövetségi esemény, melynél a galambot említik, az özönvíz és Noé bárkájának leírása. Itt a neki jutó különleges szerep révén a béke hírnökeként találkozunk vele.
Az özönvíz - jelképesen a bűnös világ megtisztítása - után Noé először hollót küld ki. A holló a galamb ellentéteként általában a vészt és a halált testesíti meg. Ez az emberi belsőre vonatkoztatva énközpontúságot, s ezáltal halált jelent, mely az Istentől való elválasztottság értelmében vett bűnből ered. A holló megbízhatatlan hírszerző, a bárka és a külvilág között csak ide-oda repked anélkül, hogy hírt adna. Nem törődik a szükségletekkel, a csoport, a közösség jólétével, melyhez ő is tartozik, csak saját magának él.
Most a holló után a galambot küldi ki Noé. Nemcsak egyszer, hanem háromszor, mindig hét nap elteltével, ami összesen huszonegy napot tesz ki. A számoknak - ahogyan a galambnak - is jelképes jelentésük van. A hármas szám a világmindenségen belüli tökéletességet és harmóniát jelenti. A huszonegyes szám azt az embert jelöli, aki a világban szerzett tapasztalat és belátás által lett érett, és aki végül teljesen a Szellem felé fordul."
A belső megszabadulás jelképe
A galamb ilyen értelmű jelképes ábrázolásának a háttere különösen a gnosztikus hagyományban válik érthetővé. Rózsakereszt Keresztély Alkémiai Menyegzőjében a galamb a szellemi megszabadulás ösvényén a beavatás egyes szakaszaiban játszik szerepet. Rózsakereszt Keresztély elmeséli, hogyan került hét út metszéspontjába, nem tudván, melyik utat válassza. Kimerülten, éhesen és szomjasan veszi elő kenyerét, és szel magának egy darabot belőle. Ekkor egy hófehér galamb száll le a fáról, és bensőségesen megérinti őt, azért, hogy kapjon egy darab kenyeret. Ellensége azonban, egy fekete holló ezt észreveszi, rögtön lecsap rá, hogy elrabolja tőle a kenyeret. A galamb menekülni kényszerül.
"A tüzes háromszög
Itt ugyanazokat a jelképeket találjuk, mint már Noénál is. A galamb az újat, a növekedést, a holló a régit, a halált testesíti meg. Rózsakereszt Keresztély elüldözte a hollót, hogy megvédje a galambot, és miközben ezt tette, hirtelen és váratlanul a számára meghatározott úton találta magát. Melyik helyen találkozott Rózsakereszt Keresztély a galambbal és a hollóval, élete melyik időpontjában? Ez egyáltalán nem volt tetszés szerinti időpont. Földi ereje kimerült, válaszúthoz érkezett. A fehér galamb az ember új lelkét testesíti meg, a fekete holló ellenben az Ént, az ego hangját. A holló és galamb, ez a két erő mindig egyidejűleg van jelen az emberben. Ha az ember új lelke fejlődésén, születésén munkálkodik, különösképpen ha már haladt is ezen az úton, akkor a létjogosultságáért küzdő fekete holló is jelentkezik. Ez az ember öntudatlan és önfenntartó erőinek a jelképe. A holló szeretné megszerezni a kenyeret, vagyis az ember új lélekerejét. Földi céljai érdekében vissza akar élni ezekkel az erőkkel. Ha azonban az ember ezeket az önző ösztönöket elüldözi, mint Rózsakereszt Keresztély a hollót, akkor egyidejűleg a galambot követi, az új lélek hangját, akkor is, ha nem igazán tudja, mindez hogyan is történik. A holló elüldözésével az ember váratlanul és hirtelen a helyes úton találja magát."
"Rázd le magadról a világot
Egy hosszú fejlődés vége ugyanakkor egy teljesen más szinten történő új munka kezdetét is jelenti. A természetes lélek halálát az új lélek, az új ember születése kíséri. Ha a lélek a Szellemmel feloldhatatlanul összekapcsolódott, ha a Szellem az anyaggal a lelken keresztül egyesült, akkor elkezdődhet egy új munka. A tűzzel megkeresztelt ember most már szétoszthatja a Szent Szellem erőit. Közvetlen, tudatos kapcsolatban áll ezekkel az erőkkel, Isten igazi munkásává vált.
A pünkösdi eseménykor is az apostolok a keresztelés után kimennek a világba és prédikálnak. Megvalósították magukban az Atya, Fiú, Szent Szellem, az akarat, a szeretet és a béke közösségét. Minden embernek meg kell magában valósítania a megszabadulás útján ezt a Szentháromságot. Akkor birtokolja az isteni akaratot, az Atyát, melyből a Fiú szeretetbölcsességét megtudhatja és kibocsáthatja. Egy új asztrális köpenyt sző, és a "Szent Szellem", a béke, mely minden értelmet túlszárnyal, új étertest létrehozásához vezeti őt, mely új, az egyetemes szeretetből született cselekedeteket tesz lehetővé.
Egy régi manicheus szövegben olvashatjuk:
Vedd fel a keresztedet.
Rázd le megadról a világot.
Oldozd el magad a vér kötelékeitől.
Vesd alá a régi embert.
Építsd fel az új embert.
Töltsd be a Szent parancsolatot.
Adj teret a fehérszárnyú galambnak.
Ne ültess mellé kígyót.
Örvendjetek, szeretteim.
Ezáltal a galamb a Szellemben az út egyengetésének és a véghezvitel csodálatos jelképének bizonyul. Útkészítőként a békéről és szeretetről tanúskodik. A benne rejlő tisztaság, alázat, békeszeretet és odaadás erénye által egyengeti az utat Istenhez. Egy ember tehát képiesen szólva a "galamb útját" járhatja. Ez azt jelnti, hogy
* a galamb erényeit magáévá teszi;
* ezen erények által Isten útjának egyengetőjévé és Isten hirdetőjévé válik;
* a birodalom hirdetőjéből annak lakójává lép elô, és megtapasztalja a Szent Szellemmel a tudatos kapcsolatot"
/Pentagram/
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.