GYÖNGY

/// Máni himnuszai

Mint a tengerek habjaiból a gyöngyöt, úgy emeli ki az Élő Szellem az embert az ő küzdelmeiből.

01. Máni, aki magát az Élő Jézus apostolának nevezi, így szól: Máni vagyok, Jézusnak, a Körőstenesnek apostola, az Igazság Atyjának akarata által. Általa létezem, belőle vagyok, benne van minden, és mindenben Ő van. Soha el nem fogyó Élet Ő, örök éltű, örökkévaló, végtelen, teljes, egész EGY. Az igazság, amely bennem élő, megosztatott, felmutattatott mindannak is, aki velem tartott. A békéseknek békességet osztottam, és reményteli szavakat beszéltem az örök nemzetségnek.
02. Befogadtam azt, aki igazságban tudott járni, mutattam, hogyan kell lépni a felfelé vezető csapáson.
03. Én írtam saját kezemmel e halhatatlan sorokat, és elhelyeztem bennük az érteni, tudni, látni valót. Hatalmas tetteket, nagyszabású történéseket beszéltem el. Áldásos jelek ezek, és jó hír mindahány.
04. Élő Ősten által nekem felfedett igazságot mutattam fel. Kiálltam mindenekért, mindenek elé, hogy tanúsítsam, látom is mindazt, amiről szólok: a kinyilatkoztatottakat.
05. Dicséret illeti Mánit, és szent választottait. Áldással teljes, szűzi lényegű lélek, kívánom, hogy Világosságban győzedelmeskedj! Atyánk, ki mennyei trónuson székelsz, Aki magad Világosságából áradsz a mi fényünkké, bocsásd meg eltávolodásunkat!
06. Világosság, fenség birodalma vagy, kérünk Téged, gyakorold bennünk végtelen kegyelmed!
07. Tizenkettő erő megmérhetetlen házai; korok, melyek nem múltok, csak teltek! Világosság-atya koronája vagytok!
08. Áldott Nap udvara, pirkadat, az EGY Ősten istenségei örülnek meg jöttödre.
09. Áldottak vagytok, ti örök szépségű virágok, kiknek a Magasságos EGY a gyökeretek; Ősten gyermekei a fény szülőhonából.
10. Öreg Ősten, Örök Atya, Te Élet, és annak adója, első szeretetben megjelent Őstűz, megtörted az ellenkezőket. Igeként hatalmas tett vagy, ám megdicsőült, nyugalom is: Élő Manasz. Győző vagy Te a lázadáson.
11. Világosság és szeretet, a Föld megmentésére viselsz koronát! Győzelem!
12. Énekeljetek a dicsőségesnek, a bölcsnek, a győztesnek!
13. Hajnal szelleme, ébredő fényesség, fényistenségek, fényapák, fenséges fejedelmek, megannyi nagy ős, a legyőzhetetlen ország lakói, valamint az öt nagyapa örömteli imát zeng most. Dicsérik a fényük forrását, a bölcsességben győzedelmest!
14. Aki tudja, hogy szereti őt a Világosság-atya, az Örök Ige, Aki maga az Igazság, a Teremtő mester, ki új kort épít, az Erő-fény árasztója, Élet-atya, Akiből Élet származik, dicsérik Őt, az áldást magát, az általunk áldottat, a bölcsességben győzedelmest!
15. A diadalmas, háromszorosan Atya, a Fény tizenkét szolgálólánya, a vezetők, a vigyázók, a kormányosok magasztalják a bölcsességben győzedelmest!
16. Dicsőség fényoszlopa, Ősképek hatalma, a szél, a víz, a tűz kerekének forgását látó angyalsereg dicséri az Egyetlent, a bölcsességben győzedelmest!
17. A tündöklő Nap, a Hold, a sok csillag, a Világosság szolgálói, a ragyogók, az értelem-fény, a Bíró, ki igazságot ítél, dicsérik a bölcsességben győzedelmest!
18. Földi és égen járó testek; csillagsereg is lantot, hárfát penget, boldogan dicséri a bölcsességben győzedelmest!
19. Hegyek, folyók, más vizek, szél lehelte pára, és a négy kozmikus test, a virág ruhájú fák, az illatozó kertek dicsérik a bölcsességben győzedelmest!
20. A Szellemtől bölcsek, az apostolok, az igazak népe, kik magukat Merkúr testének vallják, meg a Világosságot tisztelő papság dicséri a bölcsességben győzedelmest!
21. Énekeljétek, amit az angyalok! Áldjátok az Atyai Értelem fényét, a teljesség bölcsességét! Öröm fiai, a Napok Napját áldjátok; az Erőt, a Mindenható Igét, Hatalmat, dicsérjétek a bölcsességben győzedelmest!
22. Énekeljünk most mindannyian! Daloljunk Máninak, Élő Ősten emberének, e szentté lett, teljessé vált napon!
23. Örömmel eltelve tanuljuk meg a Jézus általi Élet-kinyilatkoztatást! Legyen ünnep e nap, dicsérjük mi is a bölcsességben győzedelmest!
24. Égjenek lámpásaitok, olaj legyen korsóitokban, álljatok őrt a Trón ünnepnapján az öröm vőlegénye felett! Atya jóságának fénysugarát befogadva dicsérjétek a bölcsességben győzedelmest, a Paraklétát!
25. A fény fiai, nemzetsége vagyunk. Halmozzuk el Mánit virágainkkal!
26. Örvend Jézus, a Fiú, és boldogan koronáz meg Téged, Máni! Amit Ő épített és romba döntöttek, Te helyre hoztad. Az Ő ösvényét, mit elrejtettek, te ismét leleplezted! Elpalástolt tanítását újból izzóvá szítottad! A bölcsességet előhívtad beszédeiből.
27. Igétől várandósak, felszenteltek vagyunk, dalkoszorúval ékesítjük fejét! Kik együtt énekelnek, mintha rózsát adnának kezeibe! Igazsággal ítélőnek győzelme ez, ki diadala trónusán székel. Részünkül jusson Ő, mi hívők vagyunk, és kiválasztottak!
28. Atyánk kifejezhetetlen nagyság. A Fiú a mérték fölötti türelem, tűrés. A Szent Szellem az Élet adó.
29. Atyánk öröktől rejtező, a Fiú idegen e kerekségen, a Szent Szellem a korokon átívelő út adományozója.
30. Atyánk a magát teljesen ismerő Mindenség. A Fiú a magát létre hívó Ige. A Szent Szellem a csenddel jelentést idéző, rejtett igazságot előhívó.
31. Atyánk a Mindenség, és annak Mindenható ura. A Fiú az Atya engedelmes gyermeke. A Szent Szellem a korok fényessége, világok Világossága.
32. Atyánk pecsétjele rajtunk a csenddel hallgató száj. A Fiú jele mirajtunk két kezünk nyugalma, békéje. A Szent Szellem jele bennünk a fehér szűziség.
33. Atyánk jele a Szeretetünk. A Fiú pecsétjele, hogy megismerjük a bölcsességet. A Szent Szellem pecsétje, ha teljesítjük a szeretet iránymutatását.
34. Atyánkra találtunk: csendes ajkunk jelzi. A Fiúra leltünk: békés kezeink mutatják. A Szent Szellemet találtuk: szűziségünk fehére hirdeti.
35. Nem kimondott szó alkotja birodalmadat, hanem az erő, mely által az eredeti hang fénnyé lehet.
36. Ez az erő él szívemben is, amely csupán öt szót tart magában, míg ajkam, beszédem szórengeteget fecseg.
37. Öt fa növekszik Atyánk kertjében is, öt szűzi lány közelít olajjal bő mécseseket hozva. Menyegzőjüket tartják a vőlegénnyel. Mindannak, aki hivatalos a családjába tartozni, átadja az Atya öt irányadó szavát.
38. A Szent Szellem öt erejében, ott a jó. Őt fogadja a Lélek öt szerve. Ezen öt hatalom az uralkodó elejétől fogva. Mindahány az Egyetlen Szellemből fajul.
39. EGY Ősten, és mégis: rejtett is, megnyilvánuló is, az Életig visszavezethető lét, az örök csendben nyugvó, de mégis suttogó.
40. Lantod zengesd, Lélek!
41. Énekelj a családdá lettekért, az ezzel szenteltekért!
42. Dalold: Őstenem, Életem, összetartó építőm, és eredetem, Teremtőm!
43. Mélyen bensőmben szeretem Jézusunkat, a Segítő Szüzet, valamint az építő, alkotó, tevékeny ősteni értelmet.
44. Mélyen bensőmben dicsőítem az Atyát, a Fiút, a Szent Szellemet.
45. Fáradhatatlan szívvel zengjünk a megszenteltekért!
46. Jó úton jártál, Őstenember, az Ősten-erők szeretete övez, el ne bukj!
47. Halld, egyfolytában hívnak Téged, Nem rónak fel semmit, mi volt, ha többé nem tekintesz vissza.
48. Előre nézz, s úgy visszanéz az Ősten, s eltökélt legyél, különben szenvedni fogsz!
49. A szenny kezét, lábát kötözd meg, vesd vissza a sötétnek a mocsok-lénytestet!
50. Megszépül az a galamb, amelynek szavát a fiókái hallgatják. Jó a pásztor, ki legelteti a nyáját.
51. Dicsőség Dicsősége, Fejedelme, Királya! Az Élő Tűz, Víz, Szél három hatalmának kerekét mozgatod Végtelen, Örökkévaló Mindenség-önvalódból kiindulva; mozgatod az Első Manasz arzenálját.
52. Ősteni vándor, ősképek őrizője, hordozója, ki a kerekség mélyén jársz, kezedben a teremtés felelősségének súlya.
53. Olyan Hold, mely álmot nem ismer. Olyan Nap, mely felemeli a tisztává minősültet.
54. Teljes, végtelen boldogság, győzelem! Atyja jele, pecsétje Ő: Atya arca az Ő arca.
55. Megszentelő, meggyógyító Jézus, Te Élő Lelkek megtartója: kereső vándorok ösvénye, Élet kincséhez vezető út kapuja!
56. S Te, a Teremtő szeretett leánya, Fénynek áldott, szépséges szűzisége! Gyönyörűség vagy, melytől megszégyenül mind a romlás úrhatnám népe.
57. Mánival a Paraklétával, ki Atyátok nektek is, úgy pendültök egyazon hangként, ha távol marad tőletek az aggodalom.
58. Mennyeiek, ősteni lényként már tudjátok: mindannyiunk lénye azonos a középben.
59. Kétségmentesen gondolkodjatok, békességet cselekedjetek!
60. Családdá szentelődöttek, kik ősteni törvényt kutattok, tudásotokká tegyétek még a három békességet: a törvényt, a szeretetet, a tökéletességet.
61. Kik e hárommal vannak, Őstennel valónak hívhatják őket.
62. Legyünk összhangban e hárommal, éberen, békességgel! Ki ellenként áll fel, megszégyenül tévedéseivel; megszégyenül a Szent Embert rágalmazásában.
63. Oldjuk fel a sötétség pecsétjét: a bánatot! Viseljünk Ősten-pecsétet: víg örömöt!
64. Északi szélként átjár minket Máni.
65. Ha felvonjuk horgonyunkat, Fényhaza felé vitorlázhatunk.
66. Lámpástestet szinültig töltsünk olajjal, mielőtt Atyánk megérkezik!
67. Ébren várjuk, ne aludjunk, míg át nem vitt minket Urunk!
68. Fejünkön koszorú, kezünkben a győzelem pálmaága.
69. Fényruhát öltünk, tündökölve, és menyegzői termébe lépünk.
70. A Boldogasszony Mária lelke is, és mi is mindannyian ott uralkodunk Vele.
71. Élő Víznek Forrása, általad megy végbe az Atya alkotása.
72. Korok fénylő palástja vagy, melyet magára ölt az egybetartozók családja.
73. Ország-jogar vagy, mely támaszuk.
74. Világossághon kapuja vagy, melyen abba lépnek.
75. Atya nevében áll a dicsőséged, Te soha sem hervadó fának Élet-gyümölcse!
76. Szent galamb, csőrödben háromágú ánizzsal szállsz az egekbe.
77. Áldott a megtalálód, és boldog, aki ismerőd.
78. Aki ismer, benned él, azt nem éri halál: örök Életben nyugszik mindörökkön.
79. Dicsőség, tisztelet Jézusunknak, a szentelt családunk királyának!
80. Ősten, nyugalmat áradó, Téged dicsőítelek.
81. Ősten, vetett szegletkő, Téged dicsőítelek.
82. Szegletkő, önmagával azonos.
83. Megingathatatlan alap: örökkévaló, változatlan.
84. Anyaglétű természet keresztjén az ártatlanság. Föld, anyagmélyi, legdrágább kincs.
85. Hajnal harmat-fia, Jézus: világ hős tűrője, viselője, hordozója.
86. Fák nedve, gyümölcs édese. Mennyei szem, kincset őrző. Teremtettek öröme, mindenek békessége.
87. Gyönyörűség beszélni rólad; belül-kívül, magasságban-mélységben, távolban-közelben keresni, és megtalálni Téged!
88. Rejtett, mégis megnyilvánuló; örök csendesség, mégis suttogás.
89. Nyájas néped vagyunk, engedj belépnünk kapuid során, engedj megállnunk színed előtt!
90. Megtalálja a kereső. Ad Ő a kérőnek. Megnyit a zörgetőnek.
91. Gyertek, szerelmetes testvérek, átadni magunkat az Igazság Igéje boldogságának!
92. Anyagvilágnak csak tévútjai vannak.
93. Azon ajtót nem lel, aki keres.
94. Nem lelheti Őstent, még ha keresi sem.
95. Hasában lakik az ilyennek az ura, s dicsősége: a combjai közti „szemérme”. Emésztő lángban égő oroszlánok nappal, vágyak űzte farkasok ők éjjel.
96. Nappal Napjává lesz, ki a lángot legyőzi. Éjjel Holdjává lesz, ki győzi a vágyat.
97. A Lélek Napja és Holdja távol tart fűtőn perzselő nyári meleget, ádáz, fagyot, téli hidegséget.
98. Tűzön, zsarátnokon úrrá lesz családunk; úrrá a pusztító, égető vágyon! Legyőzzük az oroszlán fejű sárkányt.
99. Tökéletes válik a nappal Napjává. Kereső válik az éjszaka Holdjává.
100. Ősten szeretete galamb módra száll alá, s Élő Birodalomként ismét megnyilvánul.
101. Galamb-minőség a Szent Szellem sajátja. Kígyó-minőség a szentségteleneké.
102. Galamb és kígyó más-más minőségek; egyik a másikkal nem él egyazon „helyen”.
103. Földi arany, ezüst a tisztultnak nem kincs. Csak a meg nem tisztult remél ezektől bármit is.
104. Ím, most nagyságot, nevet nyert a szegénység: „szent kisigényűséggé” kereszteltetett!
105. Szegénységnek, alázatnak új neve: Ősten féle, ősteni gazdagság.
106. Testvérek, alázatosak legyünk! Szeressük a kis igényűség nemeit! Test szerint szegények, Szellemben gazdagok legyünk!
107. Éljünk szerényen, másokat Szellem-gazdagítva! Éljünk semmit meg nem tartva, s ettől minden felettiként anyagot uralva!
108. Mit kezdenénk anyag-értékekkel! Őstent szeressünk helyettük! Világosságában a valódi érték, valós hatalom! Tudásával jár a bölcsességünk.
109. Lássátok, eljött a mindenkit gyógyító! Érti a dolgát.
110. Elénk tárta legértékesebb gyógyírjait, és így szólt: „Aki gyógyulna, magát gyógyítsa meg!”
111. Fürkésszétek ki sorban a szereit! Csak általa létezhet valós egészülés! Semelyik beteget sem küldi el, senki sebzettel nem gúnyolódik.
112. Ő Az, Aki mestere dolgának. Szelíden becéző. Szabaddá feltárja sebeinket, és enyhülést adó írral kezel.
113. Pirkadat: hogy feltár, és megtisztít. Nappal: hogy kiéget, s megenyhít.
114. Mi feltáró: a gyengédsége; ne rejtsük előle bajunkat!
115. Ne adjunk alkalmat, helyet a bajnak rejtőzködni, nehogy ronthasson az új ember bennünk várakozó, nagy, szépséges képén!
116. Hagyjuk, hogy Ő hozzon egészülést, Aki meggyógyítja sebeinket!
117. Minden vétket töröljön el rajtunk, és a hegeket is, melyek lelkünkön varasodnak!
118. Világ Világossága, Izzó, tégy izzóvá engem is!
119. Összes kor koronája! Fény-anya virága! Szeretők mécsese!
120. Építők szilárd rendje. Vezérek ereje, öt fiuk hatalma. Nyilas nyila vagy!
121. Tündöklő gyönyörűség. Tökéletesség Ikre. Bölcsesség háttársa. Gondolat Világos Atyja vagy!
122. A Mindenség középponti tudatossága.
123. Fényadó értelme, kitartó türelme vagy!
124. Tökéletesek tökéletessége, látók bölcsessége, szerető szeretete, hívő hite vagy!
125. Gondolat teljessége, ősteni határozó vagy!
126. A Megvilágosító tana vagy. Annak Világosságig vivő lépcsői. Jóság kincstára. Megmentés hajója. Szent bárka szent terhe, rakománya vagy!
127. Áldott ihlet vagy, s a méltókra szálló könyörület!
128. Tiéd a dicsőség: Megtartó!
129. Világosság-szellem, gyere, hordozz körül engem, míg végig éneklem az Ember Fiának dalait!
130. Parakléta-fiak! Zenével dicsérjük az Ő bölcsességét!
131. Keserű gyökeret levágó, kétélű kard vagy! – daloljuk!
132. Tisztaság kezében az ellent meggyőző eszköz vagy!
133. A Harcos-ős hajója vagy, ez által elfogható minden kalóz!
134. A Bajnok-ős fegyvere vagy: általad emelkedhető felül az ellenségeskedők hada!
135. Áradó Világosság Szeme vagy! Könnycseppeket hullatsz, míg az összes gonoszság le nem süti az övét!
136. Testvér, a Tökéletes Ember egyenesen megáll a Világegyetem középpontjában, hogy benne élhess, és koronádat elnyerd.
137. Az öt megszentelt testrész az anyagi fölébe ér, hogy ne szenvedjen többet a szíved, hogy levethesd a vétkekkel járó terheket.
138. Az Igaz hozza a megvilágosodást. Az Üdvözítő gyógyírja: minden sebed orvosolja.
139. A bölcsesség tana rád teríti köpönyegét. Lépj át örömben a Világosság országába!
140. Eljön az Élők Honának hírnöke, hogy tündöklésével, erejével felül kerekedjen a deviáns anyagon.
141. Emiatt áll ki Ő Atyja erejében, s az egész lázadáson győzedelmeskedik. Önhittséget oszlat el, leszaggatja homlokunk ékítő földi drágaköveit. Zsarnokság nyűgözője lesz, megtöri államaik hatalmaskodását. Tűz kútjaiba veti a rosszat, és lefedi azokat, betemeti. Kioltja eztán a járatok parazsát, hogy még füstjük se szálljon ide vissza.
142. A magával hozott Világosság a helyére áll végül. Megtartja az igazakat, bezárja a kínhon kapuját, és elállja a sötét hatások útjait.
143. Elkobozza a téves istenképek csónakjait. Szennyfolyamok gátjaként kiáll, s a tiszta vizet kimenti belőlük. Kihúzza a sötétség gyökereit, és eldobja magától a nagy messzeségen túlra. Megárasztja az Élet-tengert, és arra engedi hű családja vitorlásait. Arra engedi a Merkúr-emberek hajóit, kik a megtisztult létezőket a Magasságba emelik. A sebesülteket ellátja, a szunnyadókat felébreszti. Emlékezést ad a feledőknek. Világot gyújt az igazak szemében, hogy a láthassák Fényhonunkat, odafent.
144. Haza hívja a külhonba sodródottakat; útmutató lámpása a sötétben kutatóknak. Élők Atyja által adott ösvényt tesz eléjük. Királyi csapáson egyengeti lépteiket, amely a Béke Országába, felfelé vezet. Az igazak eme királyi úton lépdelnek, s így a Fényhaza benső Világosságába hazatalálnak.
145. Ott ragyogó tisztaság-ruhát öltenek, s homlokukra égi ékkövet helyeznek. Ennek tündöklése angyalokhoz hasonlatossá teszi mindannyiukat.
146. A Fényszülött, kit az Atya küldött, elülteti az emberek számára az Élet Fáját. Szeretteit magához hívva így beszél: „Eztán mindig válogassátok a magot, tisztogassátok, s ami belőlük kikel, azt gondozzátok! S ha majd beérik a termésük, a gyümölcsöt a hajóra vigyétek!”
147. Ahogyan itt elbeszéltem nektek, olyan módon kerül majd lelketek a Fényhajóra.
148. Háttársad legyen himnusz, zene is, így szeretnek majd, ha hárfádon, oudodon játszol.
149. A Szeretett Fiúnak játssz a hárfán, az Élet Fejedelmének ajánld játékodat! Játssz az Élő Éternek, a Korok Korának!
150. Zenélj a Fényhonnak, Világosság-országnak, énekelj az Életfának! A megszentelt tannak lantját pengesd, a feltámadás hangszerén zengesd zenédet!
151. A szentesült szív hangjára, lantod zengésére, szélesre tárul, s vár az országkapu! Készen a menyegzői vacsora.
152. Ha himnusz, és hangszer lesznek a barátaid, körülölelnek a zenéjükkel.

/Zselenszky Tamás fordítása
http://zselenszky.blogspot.hu/2010/03/manigyongy.html/