Soha nem ismertem magamat:
szerelmes vagyok-e, vagy engem szeretnek
Nincs se testem se lelkem,
nem vagyok ember, se állat

Akár csepp, akár óceán,
akár rejtett, akár világos
Akár szolga, akár szultán vagyok,
nem vagyok rab, sem szultán

Nem vagyok szerelmes szerető,
sem igazhitű, sem pogány
Sem lehetőség sem lehetetlen,
sem tökéletes, sem tökéletlen

Nem vagyok tűz, se víz
nem vagyok szél, sem agyag
Nem vagyok lélek, szív, sem értelem,
én a rejtett titok vagyok

Nem voltam Széth, Ádám fia,
sem Jónás fia, sem Húd
Sem igazgyöngy, sem ékkő,
sem rubint, sem korall

Nem vagyok vetélytárs, sem kedves,
nem vagyok Manszúr, sem bitófa
Sem bánya, sem ékkő,
nem vagyok vízcsepp, sem óceán

Nem lettem a holtak háza
sem e szerelemtől tüzes
Sem e szerelem áldozata,
nincs bánatom, nincs vigaszom
Nem lettem a rózsa értelme,
sem locsogó tudomány
Nem vagyok Izsák, sem Iszmáil,
sem a kánaáni József

Nem vagyok Alfa, sem Omega,
nem lettem Lokmán Hekím
Sem Ábrahám betűi,
sem az Újszövetség, sem a Korán

Nem vagyok sem a Jászin, sem a Táhá szúra,
sem a "Nap és a reggeli ragyogás"
Nem vagyok sem Jézus, sem a kígyó
sem az Imránból való Mózes

Nem lettem bölcs a tudomány által,
nem vagyok kán, s rabszolga sem
Nem vagyok Noé, sem a vízözön,
sem a hangya, sem Bölcs Salamon

Még csak Kajguszuz Abdál sem vagyok
nem vagyok arany, tiszta sem
Nem vagyok méh, sem méz,
nem vagyok bölcs, sem tudatlan
Nem lehet beszélni rólam,
nincs pecsétem, sem címerem
Senki sem a szerelmesem,
de mindenben én vagyok a lélek

/Kajguszúz Abdál/