Az istenterv szabadsága

A teremtés könyvének vannak olyan változatai, amelyekben nem két fa szerepel, mint az Élet és a Tudás fái, hanem csak az Élet fája. Azaz:"Ültete az Úr Isten egy kertet Édenben, napkelet felől, és abba helyezteté az embert, akit formált vala. És nevele az Úr Isten a a földből mindenféle fát, tekintetre kedvest és eledelre jót, az élet fáját is, a kertnek közepette. (Mózes I. 2,8-9)
És a kígyó pedig ravaszabb vala minden mezei vadnál, melyet az Úr Isten teremtett vala, és mondta az asszonynak: Csakugyan azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek? és monda az asszony a kígyónak: A kert fáinak gyümölcséből ehetünk, de annak a fának a gyümölcséből, mely a kertnek közepette van, azt monda Isten, abból ne egyetek.
És mondá a kígyó az asszonynak: Bizony nem haltok meg, hanem amely napon esztek abból, megnyilatkoznak a ti szemeitek, és olyanok lesztek, mint az Isten.
És látá az asszony, hogy jó az a fa eledelre. És szakaszta azért annak gyümölcséből és evék, és ada vele levő férjének is és evék. És megnyilatkozának mindkettőjöknek szemei. "(Mózes I. 3, 1-7)

A történet így alapvetően más értelmet nyer. Egy tudatosan szembeszegülő erőről, a földi életterület istenéről beszél, aki fogva akarja tartani az embert a saját hatalmi rendszerében.
A világ istene erőcentralizáció. Az összemberiség által megnyilatkoztatott természetes erők összessége, ebbe értve minden természeti démont, a nagy egyházak isteneit is-és ezek azonosak az ember személyes ráhangoltságával.
Az Út magával hozza azt a fázist, amikor szembesülünk ezekkel az erővel, illetve azok összpontosulásával, a Kísértővel. Óhatatlanul szembekerülünk a világrendszert alkotó erőkkel.Ezekből alakultunk, ezek által formálódtunk, ezek táplálnak minket.
És ezek az erők zárnak le az Egységtől.
Azonosságunk ugyanis az általunk megjelenített személyiség rendszerénél teljesebb...a Teljesség.
Az Úr Isten, aki lezárja rendszerünk-személyes szintünkön ez az aurikus, vagy felettes én-maga is ebből az Egységből való, azonban saját zárt rendszerének fenntartása, a hatalmi téboly rákényszeríti a manipulációra.
Ő maga a Nagy Testvér.
Mint fenn, úgy lenn.
Ahogy kozmikus egzisztencia, úgy személyes kapcsolódási lehetőség azokhoz a világalkotó erőkhöz, amelyek egy zárt rendszert viszonylag jól, élhetően  működtetnek.
Azonban lényünk nem ezzel azonos, hanem ez lényünknek csak része.
Túl Istenen találjuk meg önmagunkat.
Létünk egészéhez tartozik Éden, de nem az a bőség, amit saját magunk fölfedezése jelenthet számunkra.
(Tatubakuvo Isszaka-Pentagram)