A  Közösség Szerződése


1. A  Közösség olyan természetes szerveződés kíván lenni, amelyet nem jog és kötelmi rendszer határoz meg, hanem az a lehetőség, amely a  Közösség, mint egység, annak tagjai , az önkormányzatok, és a szerveződés személyes szintjei, az egyes emberek létének kibontakozását biztosítja.

2. A  Közösség minden tagja, és minden egyes ember egyenlő lehetőséggel bír a lét kibontására, közöttük ebben különbség nincsen. Ugyanakkor a Közösség minden tagja, minden egyes ember tudatában van annak, hogy a Közösség fennmaradásának lehetőségét az egyének és az önkormányzatok hozzájárulása biztosítja, így tartva fenn egy olyan nyílt rendszerű energiaáramlást, amely bármikor képes rendszerébe befogadni bárkit, ugyanakkor a bezáruló energiatranszformátoroktól, legyen az ember vagy önkormányzat, képes lekapcsolódni rendszerének megsérülése nélkül.

3. A  Közösség nem állam, nem határozható meg sem természetes, földrajzi, sem pedig közigazgatási határokkal. Határt csakis a létállapot minősége szab.

4.A  Közösségben egyetlen egy jogi kategória uralkodik: az élethez való jog. Az, hogy a Közösség  tagozódásaiban ez a jog miképpen kap formát nem a  Közösség egészétől, hanem a tagozódási szintek, tehát az önkormányzatok és az egyes személyek tudatállapotától függ. A  Közösség nem garantálhatja az élet minőségét, csakis a meglétét ezzel a joggal, amely jogot a Közösségen belül nincsen senkinek lehetősége felülbírálni. Az élet minőségét a személyes és közösségi szintű hozzájárulás mértéke és minősége biztosítja, azaz , hogy milyen intenzitással kapcsolódik valaki az energia áramlásába, avagy milyen mértékben igyekszik ezt az energiát magának megtartani, és elraktározni, azaz a szabadságával visszaélni.

5. A  Közösség nem határozza meg magát államformaként, tagjait nem választják el fikciós, a jelenleg globálisan domináns uralkodó rendszert jellemző gátak. A  Közösség ezeket a határokat az energiaáramlást gátló tényezőknek tekinti.

6. A Közösség társadalmi szerveződés. Célja  az emberhez igazán méltó közösség  megteremtése. Önmagát sohasem tekinti véglegesnek sem pedig tökéletesnek, tudván azt, hogy a lét mindig megújulásra képes, folyamatosan változik.Ugyanakkor,  zsákutcának tekinti azt történelmi folyamatot, amelyet egy fajta diktatúra megjelenése és globális dominanciája jellemzett.


7. A Közösség szabad. Önkormányzatai szabadok, és személyes szinten minden egyes ember szabad a lehetőségei szerint. A Közösség létállapotába más egyéb formájú emberek alkotta szövetség legyen az globális, államok fölötti diktatúra, vagy más függő, avagy szabad állam, nem szólhat bele, létezésébe nem avatkozhat, mivel szuverén emberi szerveződés. Minden diktátumot, amely önmaga, tagjai, illetve a személyes szinten élő emberek szabadságát és életét veszélyezteti, visszautasít, származzon az politikai, gazdasági vagy pénzügyi hatalomtól.

8. A  Közösség létének alapja ez a szabadság, amely így mindenkit a barátjának tart, ahhoz bizalommal közelít, és ugyanezt a bizalmat elfogadja, ugyanezzel a bizalommal közeledő más emberek alkotta szövetségeket és szerveződéseket elfogad, sőt, ha igénylik, azokat befogad, amennyiben amazok elfogadják a  Közösség, annak tagjai, vagyis az önkormányzatok, és a személyes szinten létező minden egyén szabadságának lehetőségét és élethez való jogát. Ebben az esetben a szabad energiaáramlás szerint részesülhetnek mindabban az anyagi, lelki és spirituális jóban, amit a  Közösség tagozódásainak minden szintjén nyújtani képes.
        a, amennyiben ezzel a lehetőséggel a befogadottak visszaélnek, a  Közösség lekapcsolódik róluk, létük fenntartását önmagukra bízva, a  Közösségen kívül.

9. Mivel a  Közösség a létezés mindhárom szintjén megkíván nyilatkozni, ezért minden ilyen személyes megnyilvánulást önmaga létének fenntartásához való hozzájárulásnak tekint.
              a, ezért nem kívánja egyik szint dominanciáját sem  preferálni
              b, tudja, hogy amint az egyik szint dominanciája megerősödik, az emberiség mind az egyén, mind a közösségek szintjén úgy válik manipulálhatóvá, hogy kizárólagossá teszi a lét adott szintjét, amint az emberiség, reményeink szerint lezárult fejlődési menetének azt a zsákutcáját, amely az anyagi javak megszerzésének és birtoklásának tényében jelölte meg  az emberi boldogság kulcsát, lelki és szellemi igényességét is ehhez az érdekhez igazította.
              c, Mindezért a Közösség nem ismer el semmilyen olyan szervezetet sem maga fölött, amely a létezés bármelyik szintjén hatalmat gyakorolva kizsákmányolja az emberiséget és annak közösségeit és az általa függő egyes embereket illetve azok közösségeit egymás ellen uszítva érdekeit érvényesíti.
       I. Éppen ezért a  Közösség nem kíván tagja lenni semmilyen a múltban létrejött és ma is fennálló politikai, katonai és gazdasági szerveződésnek és szövetségnek.
       II. Nem kívánja ezek működését lehetővé tenni a  Közösségen belül.
       III. Nem kíván sem létrehozni ilyen szövetségeket, és a jövőben is elveti az ezekhez való kapcsolódást, mint a létezést eleve gátló, az emberiség szabad kibontakozását gátló tényezőket.
       IV.Ugyanakkor támogat és szívesen lát a szabad kibontakozást, a megújhodást elősegítő alternatívákat, azokat befogadja, sőt önmaga szerveződésében föl is használja azokat.

10. A  Közösségben a közigazgatás és az élet minden területét szerveződésnek tekintjük. Minket az élet szeretete hat át, ezért nem tesszük lehetővé életidegen, nem szerves formák létét, elburjánzását, tudomásul véve ugyanakkor, hogy a lét egy igen zárt formájában vagyunk csak képesek megnyilvánulni a bioszféra szintjén, és erre szükségünk van létünk fenntartásához, mindenképpen a kölcsönösség és a természet minden megnyilvánulása iránti tisztelet alapján.
                 a, ezért életünket nem kívánjuk a Föld terhére, annak kizsákmányolásával folytatni. Lehetőségeink szerint igyekszünk a természetes élet minden szintjén óva ezt az életmegnyilvánulást, és elzárkózunk annak lehetőségétől, hogy az élet lehetőségét, azaz annak energiafolyamatait torzító illetve gátló folyamatokat támogassunk.
       I. Támogatjuk ugyanakkor a megújhodást és az energiaáramlást, amelynek az emberi életben két formája van: a gyermekáldás, amelyet nem kívánunk többet tehernek tekinteni, viszont kívánjuk áldásos állapotának biztosítását, illetve az emberi képességek szabad kibontakozását a létezés minden szintjén.
     a, Ezért Közösségünk alapja a lehetőség nyújtás, a kölcsönösség, a hozzájárulás, a megújhodás, így biztosítván a létezés energiáinak szabad áramlását.
     I. Miszerint létezésünk legtermészetesebb ajándéka a gyermekáldás, így  születés a létezés minden szintjén kívánatos és segítendő, elvetve azon lehetőségeket, amelyek gátolják ezt, méghozzá úgy , hogy biztosítjuk és támogatjuk a gyermekáldás lehetőségét.
        A  Közösség ezentúl nem kíván beleszólni az együttélés módjaiba, ha az nem gátja az élet áramlásának. Minden olyan emberi kapcsolat lehetőségét biztosítja, amelynek gyümölcse a gyermekáldás, valamint biztosítja azokat a körülményeket, amelyekben egy gyermek lehetőséget kap a felnövekedésre és képességeinek kibontakoztatására.
         Ugyanakkor a  Közösség lehetőséget nyújt minden olyan társas kapcsolatra, amely a lét más szintjein is termékeny. Amely ugyan nem helyettesítheti a gyermekáldást, de két, vagy több, különböző vagy azonos nemű ember egymás iránti szeretetére és bizalmára épül, amely a természetes élet szintjén is megnyilatkozó lét kreativítása bontakoztat ki.
        Azaz a  Közösség tiszteletben tartja  a szabad embernek azt a lehetőségét, hogy önmaga válassza meg a társát, illetve társait, amennyiben ezzel nem gátolja mások szabadságát, ami a személyes lét kibontakoztatását illeti, és az élethez való jogát.

11. A  Közösség, mint társadalmi szerveződés formája, nem határozható meg semmilyen doktrínával, amely a múltban és a jelenben létező államformákat illeti, nem tekint magára kötelező érvényűnek semmilyen élő politikai trendet.

12. Tagjai az Önkormányzatok, amelyek külön -külön, avagy egyesülve, részbeni vagy egész-beni szövetségben egy-egy, a  Közösség mindennapi életét érintő kérdésben saját jogon döntenek, anélkül, hogy az egyéni élet teljességének kibontakozását gátolnák.
                       a, Éppen ezért, nincsen a  Közösség egészét irányító és befolyásoló államapparátus, az egyes önkormányzatok szabadon döntenek az önmaguk fenntartását és fejlődését biztosító lehetőségek kérdésében, a szerint , hogy a személyes szinten élő emberek hogyan járulnak hozzá, eleve tudomásul véve azt, hogy az önkormányzatuk léte nem állami függvény, hanem a saját hozzájárulásuk alapján épül fel.
                b,A  Közösségnek nincsen államapparátusa, hadserege, adórendszere és kormánya, van viszont az  egyes önkormányzatok  együttes munkáját összehangoló vezetése, amelynek tagja lehet bárki olyan egyén, aki a  Közösség létének kibontakoztatásához hozzájárul, és nyílt, közvetlen népszavazással lehetőséget kap erre a munkára. Éppen így történik az egyes önkormányzatokban az élet egyes területeit összehangoló vezetés megválasztása is.
Politikai szinten egyébiránt bármilyen módon megnyilatkozhat mind önkormányzat, mind az egyén, ha erre igénye van, politikai szövetségeket, pártokat is alapíthat azzal a céllal, hogy befolyásolja az önkormányzatok és a  Közösség életét, amennyiben azok létének kibontakoztatását szolgálja.
A  Közösség egyik legjellemzőbb sajátja az,  amennyiben egy-egy politikai tömörülés abban dominanciát kívánna magának kiharcolni, pusztán a hatalom kizárólagos gyakorlása okán,vagy azért, hogy a  Közösség-től idegen, már meghaladott államok, szervezetek, szövetségek érdeke érvényesüljön,mint ahogy történik napjainkban, az a politikai tömörülés önmagát zárja ki a  Közösség-ből, de nem a politikai tömörülés tagja, amennyiben önkéntesen és  szabad elhatározásából a  Közösség létének lehetőségét kívánja biztosítani.
c, Sem a  Közösség egésze, sem maguk az önkormányzatok nem élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy az egyén hitéletébe beleszóljanak.
d, nincsen lehetőségük arra, hogy meghatározzák, milyen jellegű tudás az, ami pozitív irányba tereli az egyén életét.
e, nincsen lehetőségük arra, hogy támogassanak vallási és kulturális közösségeket.
  I, Mindazonáltal a  Közösségen belül a legteljesebb a hit és a kételkedés szabadsága. Nincsen olyan hatalmi szerv, amely meghatározná azt, hogy az emberi lét melyik lehetősége igaz, avagy hamis. Minden kérdéses állapotot azonban, legyen az hitbéli, tudományos, avagy az élet megnyilatkozását-itt megjegyezendő, hogy akár a  Közösség létét érintendő kérdésekben is-csak a kutatás és a megvitatás teljes szabadsága fedezhet fel. Minden tiltása a  különböző véleménynek a legteljesebb diktatúra árnya, amely veszélyezteti nem csak a  Közösség egészét, hanem az egyes embert visszaveti a jelen globális rendszerébe, a rabszolgaság állapotába.
f, A  Közösség vezetése két esetben támogathatja mind az önkormányzatot, mind a szabad egyént, azon túl, hogy a harmonikus együttműködés lehetőségét biztosítja az egyes önkormányzatok között
     I,a gyermekáldás és a gyermeknevelés ügyében
     II, önfenntartó közösségek létrehozásában
g,  egyébként  pedig a létezés minden területén az önkormányzatokban élő és az azt alkotó szabad egyéneknek lehetősége van létrehozniuk és alkotva megújítaniuk saját önkormányzataikat. Azaz...


Kelt
Budapest  2012. 11. 30.