"A kérdésre: hol van a Grál? annyiféleképpen válaszolhatunk, ahány vetülete van a misztériumnak. Legalább tizenkettő. De minden lehetséges válaszban a mélyebb szinthez tartozik az a megoldás, mely szerint a válasz maga a Grál utáni kutakodás, keresés, a Quest. Mert mint a tradíciókban oly sok minden, a Grál is egyszerre önnönmagához vezető folyamat, e folyamat során egy adott stádium és csak utolsósorban “dolog" vagy szubsztancia. Mint ahogy például az alkímiában ilyen a Mercurius. Kiinduló szubsztancia, a hetes rendű alkímiai opuszban egy fázis, de mint pszicha-és misztagógus végigvezet az egész folyamaton az Opus Magnumig, ami megint ő maga, noha transzmutálva. De a numinózus misztérium mindig összefonódik azzal a hellyel is, ahol található, s egyes válaszokban — így pl. a mezokozmikus vetületben és a legalsó világban, ezek metszetében: tehát a Földön — azonosulnak. Ilyen a mundus umbilicus, a világhegy, az axis mundi, a földi fókuszpont, a szuprémális spirituális központ. És mert ennek mikrokozmikus vetülete is van, ezért a kérdés úgy is megfogalmazható, hol van hát bennünk és a világban Lúz és lúz, Agartha, Mont Salvage? Hol van hát az Üdvösség Hegye és a rajta emelkedő Grál kastély?

Ahogy Keleten a Shambála helyét kutakodó kérdésre is a válasz az, hogy e “hely" a szívedben van, úgy a Grál is elsősorban egy tudatállapot (szó szerint a szoláris-maszkulin-logosz arculatú Grál, mint Lapis ex coelis a szív-centrumban, Tiferet szefiránál van, míg a lunáris-feminin-szophiatikus arculatú Yesodnál). A Grál bennünk van, ezért a legközelebbi itt és most van. Így azonban a térszerűsége csak az egyik “hol"-ja: ha a világ, a kozmikus mátrix makrokozmikusan, a világhegy (Mont Salvage) mezokozmikusan Grál, és ha Titurel Grál kastélya a világhegyen van, akkor a Grál többszörösen is önnönmagában van, öntartalmazkodó. A másik “hol"-ja időszerűsége szerinti; semmi sem időszerűbb, mint a Grál. Két értelemben is, ma is azonos a mitikus világhegy-világtengellyel, sőt, a világ világával, a Logos-Sophiával. Másrészt a lunáris-sophiatikus Grál hordozza a par excellence időiséget, legalábbis az idő “Hold alatti" vetületét, hisz az Életfán Yesod szefirája Levánának, a Holdnak, és a ciklikus (lunáris) temporalitás úrnőjének helye. A két szempont végül is egységet alkot, ahogy a világszűz (koré Koszmu) is Napba öltözik, ahogy Yesod kelyhe és Tiferet köve-lándzsája egyesül: Mont Salvage (Mont Salvache, Montsalvat), az Üdvösség hegye axis mundi és az idő(k) tengelye. Wagner “Parsifal"-jában: “Az idő térré változott itt..."
(Bakos József: Grál Misztériumok)