Ó, születések Ajándékozója!
A kozmosz Atyja-Anyja!
Te teremtesz mindent, ami mozog!
És Te mindenben lélegző Élet,
a bennünket megérintő gyengéden rezgő hang Teremtője,
Te minden világok Lélegzete.
Lélegezni hallunk Téged-be és ki-a csendben,
mindenség Eredete,
a mennydörgésben ás a susogásban.
Nevedet halljuk a hatalmas fuvallatban és a forgószélben.
Sugárzó, bennünk és rajtunk kívül is fénylesz.
Még a sötétség is fénylik,
ha Rád emlékezünk.
Nevek Neve!
Kicsiny azonosságunk kibogozódik Benned.
Feladatként adod azt vissza nékünk.
Szótlan tett, csendes alkotóerő!
Ahol felébred a szem és a fül,
Közel jön az Ég.
Ó, születések Ajándékozója!
A kozmosz Atyja-Anyja!
/Neil-Douglas Klotz/
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.