"Van, akinek a nyelveken szólás képessége adatik meg. Nem, nem  démonok uralta bomlott elmével zagyva tudatalattból lökni a a felszakadó foszló szavakat. 
Hanem megszólalni a söntésben a hányás tócsába rogyó idétlen veszteseknek éppen úgy,  mint az angyali szárnyait éppen próbálgató gyermeknek. 
Mind a kettőnek saját tudatállapotában Istenként megszólalni. 
Annak az Istennek a Nevében, aki voltaképpen a megszólított. 
Kevés a Mester, akire így tekinthetünk, mert kevesen a megszólíthatók.
Kevés, akiben ott rezonálnak a Mindenség hangjai.  Érthetően, magától értetődő tisztaságukban, minden titok nélkül, a nyilvánvalóság pompázatos köntösében. 
És a lét átlátszó állapotában a játék boldogságában kiteljesedve!
Csodálatos!"
Tatubakuvo Isszaka