Olyan dialaktikus a kezed
(haikutangó)
Megtalállak minden
este. Kicsi állatom!
Gömbölyűségem!
Hullámzásom a
lineáris tényezők,
iszapos tagad-
ásaim fölött.
Félném én elemeid,
tested, te, tapas?
Őstapasztalat
vagy. Meg egyébként is ha
már így alakult.
Egem, felszínem,
aki fölé bukhatok
életet nyelve!
Engedd értenem
zengő rejtelmeid!
Örök vágyam vagy...
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.