Nem az vagyok, akinek látom
nem az vagyok, akinek látlak
nem az vagyok, aki hordja a kabátom
nem az vagyok, akit éppen visznek.
Nem az vagyok, aki ellened lázad,
nem az vagyok, aki megméri a lázad
nem az vagyok, aki csitítja jajod,
nem én vagyok aki akarja az akaratod.
Nem én vagyok, aki igaz. Másképpen.
Nem én vagyok, aki máshogyan igaz.
Nem én vagyok, aki igazítaná az igazat
nem én vagyok, aki mértékkel él. Mert fél.
Felvonulok, hogy megdobáljam magam.
Nem illeszkedem, mert nem négymilliárd esztendeje, hanem
örök idők óta sokasodom.
Általam ölt alakot az a sokadalom, az a halhatatlan egység. ami megnyilatkozásában
tündöklő változatosság.
Nem testfüggő.Ellentétekben bűvöli önmagát a világalkotó energia, és
totál mindegy, hogy fütykösömre mit húzok, muffot, vagy zsíros ánuszt.
Hús csak, ha a másik nem más
mint én, ha nem szeretem egyszeri megismételhetetlenségében,
nem ugyanúgy isten szívem tükrében,
ahogy én.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.