Soraim összetörtek a gyűrött papíron. Betűikből kifolyt a fény. Üresen és sebesülten szorong megannyi jel. Fény, vér, bor igazság helyett maszat, sár, reménytelen, összeomlott salak.Mégis, áldjon ezerszer Téged az Isten, hogy ázott szavaim szereted, hogy odahajolsz megismerni őket.
Legyen még…