Fernando Pessoa
Túl- Istenen
Além-Deus
I. / A mélységből
Abismo
Nézem a Tejo-t, s eközben
Nézve nézni elfelejtek,
És ez megüt, visszadöbbent,
Tükröt tart tűnődésemnek -
Mi az, hogy folyó és folyik?
S ki nézi és gondolkodik?
Semmivé szakad hirtelen,
Üres lesz hely és pillanat.
Összezuhan e semmiben,
Lyuk lesz bennem a gondolat.
Minden - én s az egész világ -
Így lesz önmagából kizárt.
Így veszik el lét s jelenlét,
Ha a tudat egyberakja.
Nem lélegezhetem lelkét
Névnek, eszméknek magamba,
Sem a földbe és egekbe.
És rádöbbenek Istenre.
II. / Túl van
Passou
Túl van Mikoron, Miérten,
Eltűnt túl az Eltűnésen…
Hullámzik az Ismeretlen:
Mozdulatlan, meg se rezzen…
Csordultig telt Hiány - soha
El nem felejti, hogy nincsen…
A világ az ő lábnyoma…
Az ő árnyéka az Isten…
III. / Isten hangja
A Voz de Deus
Egy éjben csillogó hang,
A Kint mélyén hallgatom…
Mindenség: én magam…
Oh, öröm és borzalom,
Hogy a lámpás kilobban,
Mely vezetett utamon!
Belül név- és gondolat-
hamu, s a hang: Ó, világ,
Benned nézem arcomat…
Visszhang vagyok, önmagát
Szorzó - sötét fénykutak
Mélyén Isten maga vár.
IV. / A mélybehullás
A Queda
A világról szőtt ideákból
Kiestem…
A semmi fénylik odaátról,
Hol nincs Én, s nincsen Odaát sem…
Káosz - a puszta semmi héja,
Fogalmak között üres hely…
Fokok nélküli Tökéletes Létra…
Látomás, nem látszó színekkel…
Túl-Istenen! Túl-Istenen! Fekete csend…
Az Ismeretlen villanása…
Lélek, minden mást jelent,
S még az is csupán célzás másra…
V. / Testetlen kéz magasba emel egy kardot
Braço sem Corpo Brandindo um Gládio
A fa között, és hogy látom a fát,
Hol van hát az álom?
És a hídnak melyik oldalát
Őrzi Isten?… Rámhull szomorúságom,
Mert a híd íve, nem tudom,
Nem a láthatár-e vajon…
Az élő és az élet között
A folyó mely irányba folyik?
Itt egy fa, levelekbe öltözött,
A Fához mily gyökérrel kapaszkodik?
Galambok röpülnek a galambdúc körül,
Van-e, mit a csapat mindig jobbról kerül?
A nagy Térköz, Intervallum: Isten,
De mi és miközött tehát?
Szavam között, s miről nem szólok mit sem,
Ki vagyok? Ki az, ki életemre lát?
Tévelygek… S a dúc ott, a magasba lökve,
A galamb mellett van, vagy körülötte?
[1913 ?]
Vaskó Péter fordítása
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.