Vad szerelmem

Vad szerelmem egyszer lovagolni indult,
Vágtatott egész nap s az ördögtől pénz koldult,
Az ördög volt a bölcsebb: Bánd meg minden bűnöd!
S visszakérte tőle a pénzt, amit elköltött.

Vad szerelmem lován a tengerpartra ért,
Dús hajában tűzte a kagylók drága gyöngyét.
Karácsonyig vágtat, megpihen egy farmon,
Továbbment Japánba, hogy ott se maradjon.

Vágtatott egész nap, nem találta helyét,
Majd megállt egy este s lehajtotta fejét.

Vad szerelmem őrült, madárhangon jajgat,
  Úgy nyög, mint egy macska, ha akarja, hogy halljad.

Az emberek a földet tönkre tudták tenni,
Kérte, hogy szabadon engedjék elmenni.
Vad szerelmem egyszer lovagolt egy órát,
Megállt, pihent egyet s vágtat az időn át.

/Jim Morisson/