Sorsunk ez.Sorsunk ez, és nem te szenveded.Nem te szenveded, bár belőled ered.Minden belőled és érted való, de nem te éled meg, Isten!Minden egyes könnycsepped, amelyben meg-meg csillan az az elveszettség, amit az egyedülvalóság rettenetében a végső felsőbbrendűség érez, mi vagyunk.Mi vagyunk magod!…

Hu!................

Nyikorog a korhadt rötyiajtó, Isten  morogva kiaraszol. Slattyog a sárban, papucsa alatt ropog a lábnyomokba fagyott jéghártya.Kapaszkodik a gang rozsdás oszlopába, kutyája ugri-bugrizik, bizalmatörhetetlen erény, belenyal a szagfergetegbe. Arrébb a Kötélverő utca réme pókokat csapkod. Csönd…

Kanyargós a havas út, a láthatatlan élet.A vándor megáll, kémleli testvéreit, a ködbe kiált. Hol bujkálnak hát azok, akik soha, ahonnan űzve lettek, vissza nem térnek?Ó, hol vagytok ti, nemes barátaim, istenei az istentelen létnek?Kiket nem igéz a kódolt üdv! Szívetek szabad…