Ember fái a Földnek rögtől szakadtan
a Menny alatt szabadon zuhannak
Szenvedésben,
árnyék és gyümölcs nélkül
korhadó együtt ínségben
tól-tól az ig-ig.
Abban a meghatározottságban
amiben minden jó cselekedetből
végül apokalipszis és heppiend
születik.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.