Trunk Egon álmában pillangó volt és csuangce.
Verdesett bársony szárnyasan, termők édes levétől bódulva
pörgött élőn és halottan.
Fönn nyolc ágra gyúlva a Központi Energiaszolgáltató ragyogott, sárgán, mint a kajszi,
fénye szerte fröccsent.
Egy vándor sántikált arrafelé, kikukkantott saját mikrokozmoszából, és tarisznyájából
kirázta ami még maradt.
Morzsát, üveggolyót, szerelemlevél foszlányokat, egy képet, amin két kölyök nevetett rá és egy anyuka,
nézegette őket egy darabig, azután
magához ölelte a hullámokat,
hanyatt lebegve, mint a fáradt falevelecske.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal