Te vagy hát a lelkitársam!
Jer hát!  Had nyalogatom a hónaljadat!
Cicanyúl! Te vagy, más nem lehet, hiszen
teljes vagy, akár csak én.
Ja, mégsem, hát nézd, már a másik! Ott, melletted
ugyanolyan teljes. Most melyikőtökkel menjek el, nem lehet, 
ily tökéletes a bőség...jujj, te gavallér legény, látom, teljessé
lettél te is barátom, sőt, a kutyusod is végtelen egész,
a magasabb tudatom-a kalibráció nem titkolja- most
már túlságosan is merész, hiszen teljességgel egy a kislányod, anyád kaktusza, no meg maga az anyád........mmmm, és  a mosatlan alsónadrágod, Hogy mindezt így látom,csak úgy lehet,hogy önmagammal párzom, és teremtésem milljom alakja vonz megint egyesülni,
Ketté lettem én, kérem repedve,  a hetedhéthét világon innen és túl.
Ó, tükre a karmikus emlékezetnek!

Bűvölődik rész-egész lelkemben a  varázslat,
hozzá magyarázatként szolgál no,  a királyi alázat.
Te, figyu, csillag, legyél csak nő a kedvemért, ne minden, amit a világ ígér!
Mondd,nem lehetne, ez csak egy szimpla szerelmes este, amiben te is,
meg én is ugyanazt lelem, örömöt, ami bár véges, nem akar többet.
Lehet,  ez túlontúl földi, de ha már a lelked teljes, kedves, amit átélsz,
ugyanúgy velem, ahogy én veled, akkor talán a részletekben is
megismerheted az egészet.
Ha nem, akkor sorry, cseszheted!