Ó, születések Ajándékozója!
A kozmosz Atyja-Anyja!
Te teremtesz mindet, ami mozog!
Ó, Te, mindenben lélegző Élet,
a bennünket megérintő gyengéden rezgő
hang Teremtője,
Te minden világok Lélegzete.
Lélegezni hallunk Téged-be és ki-
a csendben,
Mindenség Eredete,
a mennydörgésben és a susogásban.
Nevedet halljuk a hatalmas fuvallatban és a forgószélben.
Sugárzó, bennünk és rajtunk kívül fénylesz.
Még a sötétség is fénylik, ha
Rád emlékezünk.
Nevek Neve!
Kicsiny azonosságunk kibogozódik Benned.
feladatként adod azt vissza nekünk.
Szótlan tett, csendes alkotóerő!
Ahol felébred a szem és a fül,
Közel jön az Ég.
Ó, születésünk Ajándékozója! A kozmosz
Atyja-Anyja!
/Neil-Douglas Klotz/
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.