1

A Vers helye

abban a metszéspontban van

ahol a két gerenda,

a függőleges és a vízszintes találkoznak.

Ez a Teremtés ideje.

2.

Ha elengedem az álomidőt, a Mindenható

süti bennem kenyerét.

Isten Betlehemben.

3.

A nedves sziklák alatt a cseppek, mint ezüstfátyol

hálója a füveken, és a mocorgó sárga virágokon. A reggeli ragyogásban jó megfürödni.

A kifordított kő alatt, földbe bújva egy orrszarvú bogár gyönyörű,

kövér lárváját találtuk. Izgatottan kapálózott a két ujjam között, legalább öt centiméteres

óriás, zsíros kis szörnyeteg, szépségesen és dagadtan, telve a föld minden erejével, amiből

táplálkozott.

Hasítón marta hátam a nap, és a langyos eső mint az Ég tenyere simogatott, ahogy anyám is, ha az ölébe bújtam, a furcsa szagokba, és ott aludtam el.

A gyermekeim teljesednek, szemükben a mikrokozmosz fénye világítja meg

a természetet, ő általuk lesz megint, labdáik és térképeik, szörnyűséges és varázslatos kacatjaik, könyveik és a tiszta öröm teremtette rajzaik, üvegbe gyömöszkélt hangyáik, csigáik, lárváik Isten új teste.

A nem régen talált kis hernyó a palacba dugott nádlevelen szépen megtapadt, beburkolózott, és a tegnapi nap pávaszemes lepkeként kucorgott már. Nem tudott szabadulni a szűk palackból, kisegítettük, szélesebbre tárva neki a fény útját.

Csak röppenő pillanatra láttuk még, ahogy társat keresve ellibbent, ahogy álmaink is, amikor tükörvilágunkban fölébredünk egy magasabb dimenzióból, ahogy idegen világok  az idő marta féreglyukakon át hatolnak a mi kundalininkhez rögzített valóságunkba.

4.

A Fénymagból lüktető arany  örökkévaló

a jövő harangját ebből öntik

  kongása a múlt