És akkor a test és a lélek egymást teperte. Cseperészett plazma, fölszökellő vasszökőkút izzó permete, forró gőze a lángoló éjszakába illó köveknek, míg ott azok teperésztek.A test taperolta a lelket, markolászta, simogatta, cuppogott a szája rajta, nyelvök táncolt másik…

Magam vagyok, kívül, és belől...magyarázzam?...nem  nyöghetem  ki azokat a szavakat, amelyek felszívták   a vér, a verejték és az eső illatát. Lelkemről nem szakad le a savanyú sorstalankodás.Rekedten suttog  bennem a bizonytalanság.Éppen végéhez…