ott csillog a száraz üvegen.
Szegfüszeg illata csorog.
Vacogva ücsörgök a hótól ázott,
korhadó padon, dorkómon fagyott fény olvad.
Mint csöndes ellenállástól , hazudják, a hatalom.
Sajtos kröszánomban kérges ébredésem, talpamban csikar a távolság K-paxtól oda,
s vissza, megin, megin és megin.
Marad, mint proto orpheusz, nahu-leha-lan,
tolókocsiba ragadtan ez a mondat.
Minden tévedésed örök,
javítanod nincsen több alkalom.
Ha bármilyen kérdés fölmerülne, mint Ophélia püffedt pocakja,
nem kölök rugdossa odabenn,
kavargó gáz püföli, mint táguló umiverzum az őt szülő teret.
Nosza hát!
Te vagy a hőn áhított puszi,
ezen a társkereső oldalon.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.